AZ ALAPÍTÁSRÓL

1.§

Alapítók, annak tükrében, hogy a gyorsulási sportágnak a 166/2004.(V. 21.) Kormányrendelet alapján működtetett sportinformációs rendszer szerint nincs hazai szakszövetsége, alkotmányos jogukkal élve a gyorsulási sportág fejlődése, népszerűsítése, szervezése és irányítása, a biztonságos sportgyakorlás szabályzati feltételeinek megteremtése, a szabályok betartása és betartatása, a sportág versenyrendszerének üzemeltetése érdekében megalapították 2005-ben a Magyar Gyorsulási Sportági Szövetséget, melyet a bíróság 64071 számon a sportról szóló 2004. évi I. törvény (STV.) 19.§ 3). bekezdés b.) pontja szerinti sportszövetségként nyilvántartásba vett, sportszövetségi jellegét a 11.Pk.60.013/2006/4. számú végzésében sportági szövetségként feltüntette. A szövetség a STV. 19. § 1), 3) bekezdés b) pontja szerinti sportági szövetségi feladatokat lát el, valamint az egyesülési jogról szóló, továbbá a közhasznú szervezetekről szóló 2011. évi CLXXV törvény szerint meghatározott közhasznú tevékenységet folytat, a STV. 31. § alapján működteti az önálló gyorsulási sportág versenyrendszerét, a 3. §-ban meghatározottak szerint versenyengedélyt ad ki és a 34. § előírásai szerint a sportágra vonatkozó szabályzatokkal, előírásokkal biztosítja, felügyeli annak biztonságos működését, gyakorlását. A szövetség közhasznú szervezetként működő országos sportági szövetség, mely a sportversenyek szervezésére, a tagok érdekvédelmére és a részükre való szolgáltatásokra, valamint a nemzetközi kapcsolatok lebonyolítására létrehozott, jogi személyiséggel és önkormányzattal rendelkező társadalmi szervezet, közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, pártoktól független, pártoknak anyagi támogatást nem nyújt, az országgyűlési és önkormányzati képviselő választásokon saját jelöltet nem állít, nem támogat.

A NEMZETKÖZI SZERVEZETRŐL

1/1.§

A Magyar Gyorsulási Sportági Szövetség a 2004. évi I. törvény 28.§ (2) bekezdésében megfogalmazott előírásoknak megfelelően csatlakozott a sportág világbajnoki versenyrendszerét üzemeltető INTERNATIONAL HOT ROD ASSOCIATION – a továbbiakban: IHRA – (Nemzetközi Gyorsulási Szövetség, - P.O. Box 708, Norwalk, Ohio 44857 -) tagjai sorába 42862. tagnyilvántartási számon, elnyerve ezzel a részvételi jogot az IHRA által több mint öt éve szervezett versenyrendszerbe, melyen az MGYSZ a Nemzeti Válogatott sportolókon keresztül a Magyar Köztársaságot képviseli.

 Tartalomjegyzékhez....

A KATASZTRÓFA- ELHÁRÍTÁSI TEVÉKENYSÉGRŐL

2.§

A szövetség tagjai felismerve azt, hogy céljaik az állampolgárok élet és vagyonbiztonságának, biztonságérzetének erősítésében közösek, valamint a gyorsulási sportág jellegéből adódóan különféle speciális építésű jármű részvételét (földi, vízi, légijármű) és kimagasló létszámú tagságot vonz magához, ezért a szövetség felvállalja, hogy a hatályos jogszabályok keretén belül az állami szervek irányítása mellett tagjain, szervezeti egységein keresztül katasztrófa-elhárítási közfeladatot is ellát.

3.§

1.)       Alapítók kijelentik, hogy a szövetség tevékenységét kizárólag jelen alapszabály előírásainak megfelelően, a sportról szóló 2004. évi I. törvény sportszövetségekre vonatkozó rendelkezései, valamint az egyesülési jogról szóló 2011. évi CLXXV. törvény, továbbá a közhasznú szervezetekről szóló 1997.évi CLVI. Törvény, valamint a létesítő okirata szerinti egyéb vonatkozó jogszabályok előírásainak betartása mellett végzik.

2.)       A szövetség a katasztrófa-elhárítási tevékenység hatékony ellátása érdekében minden régióban önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységet hoz létre a speciális technikai mentési, szállítási feladatokra, valamint az életmentésre. A szervezeti egységek önállóan, vagy a szövetséggel közreműködve, az állami szervek irányításával látják el a katasztrófa-elhárítási feladatokat. A szövetség a feladatellátáshoz szükséges szint elérése, a felkészültség szinten tartása érdekében tagjain keresztül terepgyakorlatokat, terep versenyeket (Offroad), bajnokságot szervez.  A katasztrófavédelmi feladatok ellátásának rendjét és szabályzatát a közgyűlés által elfogadott Katasztrófavédelmi Munkacsoport Működési Szabályzata (KMSZ) tartalmazza, mely a feladatok ellátásában résztvevő minden személy és szervezet számára kötelező előírásokat tartalmazza.

 Tartalomjegyzékhez....

I.

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

4.§

1.)   A szervezet neve:                 Magyar Gyorsulási Sportági Szövetség

2.)   Használati név:                     Magyar Gyorsulási Szövetség

3.)   Szervezet neve angolul:         Hungarian Hot Rod Association         

4.)   Rövidített neve:                     MGYSZ

5.)   Angol rövidített neve:             HHRA

6.)   Székhelye:                            7100. Szekszárd Keselyűsi út 3.

7.)   Működési kör jellege:             Sport

8.)   Működési területe:                Országos jelleggel, Magyarország

9.)   Az alapítás éve:                    2005.

10.)                      Sportszövetségi jellege:      országos sportági szövetség

11.)                      Közhasznúsági fokozat:      Közhasznú Szervezet

A szövetség logója:

11.)          A szövetség hitelesítő pecsétje az MGYSZ logót ábrázoló szárazbélyegző.

12.)     A Magyar Gyorsulási Sportági Szövetség az alapszabályban bejegyzett sportágában, az alapszabályban rögzítettek szerint sportversenyek, rendezvények, sportesemények szervezésére, érdekvédelemre, szolgáltatások nyújtására, katasztrófa-elhárítási tevékenységre valamint a nemzetközi kapcsolatok lebonyolítására létrehozott, jogi személyiséggel és önkormányzattal rendelkező közhasznú országos sportági sportszövetség. A szövetség önálló jogi személy.

13.) A szövetség:

a)     az 1997. évi. CLVI. törvény  26.§. c)14. pontjában meghatározott sportág irányító és szervező tevékenységet folytat, de szervezeti egységein, tagjain keresztül ellátja a c)15. pontban meghatározott katasztrófa-elhárítási tevékenységet is az 2011. évi CXXVIII. törvényben meghatározott védekezési feladatokat a hatáskörrel rendelkező állami szerv irányítása alapján.

b)     a szövetség nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesedhessen a közhasznú szolgáltatásaiból.

c)      vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez;

d)       gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt kizárólag az alapszabályában meghatározott közhasznú tevékenységre fordítja;

e)       közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

f)         az országgyűlési illetve az önkormányzati választásokon képviselőjelöltet nem állít, és nem támogat.

g)       szabályzatok kiadásával biztosítja az általa üzemeltetett sportágak rendeltetésszerű működését,

h)       a sportág nemzetközi szabályaival összhangban kialakítja a sportág hazai versenyrendszerét, e versenyrendszer alapján szervezni a sportág versenyeit (pl. megrendezni az országos bajnokságot, a magyar kupát stb.), meghatározza a sportág hazai versenynaptárát és nemzetközi versenyeken, mérkőzéseken való részvételét,

i)         működteti a nemzeti válogatott kereteket, elősegíti a sportágához tartozó sportolók részvételét a nemzetközi sporteseményeken,

j)         meghatározza a sportág stratégiai fejlesztési koncepcióit (ideértve az utánpótlás-nevelés fejlesztését is) és gondoskodik ezek megvalósításáról,

k)       képviseli a sportág érdekeit az állami szervek, a Nemzeti Sportszövetség, a Magyar Olimpiai Bizottság, a többi sportszövetség, illetve más társadalmi szervezetek előtt, valamint a nemzetközi sportéletben,

l)         gondoskodik az általa üzemeltetetett sportágakban a versenyzők nyilvántartásáról, igazolásáról, átigazolásáról, valamint nyilvántartási rendszere alapján adatokat szolgáltat az állami sportinformációs rendszernek,

m)     a versenyszabályzatot, illetve a sportág egyéb szabályzatait megszegő versenyzőkkel, sportszakemberekkel és sportszervezetekkel szemben az e törvényben és a külön jogszabályban meghatározottak szerint sportfegyelmi jogkört gyakorol,

n)       érvényesíti a doppingtilalmat,

o)       meghatározza a sportlétesítmények használatával, illetve a sporteseményekkel kapcsolatos sportági követelményeket.

p)       A sportág céljainak elérése érdekében a szövetség szponzorálási és más kereskedelmi szerződéseket köt, ideértve a STV. 36-37. §-ban meghatározott sportági sportrendezvényekkel kapcsolatos vagyoni értékű jogok hasznosítását is.

Tartalomjegyzékhez....

A GYORSULÁSI SPORTÁG

5. §

1.)               A gyorsulási sportág leírása: A gyorsulási sportág olyan sport, melyben bármilyen technikai eszközzel, különféle közegben kerül összemérésre a versenyzők pszichikai és fizikai állóképessége. A sportág jellegét nem a sportfeladat teljesítéséhez igénybe vett technikai eszköz határozza meg. A gyorsulási versenyzés két jármű közötti párhuzamos, egyenes pályán történő versenyzés, ahol a teljesítendő táv szabott. A világszerte elfogadott standardok negyed vagy nyolcad mérföld, de a sportfeladat teljesítéséhez igénybe vett technikai eszköz teljesítő képességéhez mérten a versenytáv lehet hosszabb, vagy rövidebb is. Egy gyorsulási rendezvény hasonlóan épül fel, mint egy labdarúgó bajnokság – egy-egy forduló több, két jármű közti futamból áll. A versenyzőket osztályokba, kategóriákba sorolják járműveik alapján, melyek szakmai előírásai határozzák meg, hogy ki melyik kategóriában indulhat. A kategóriák a különféle közegben (föld, levegő, víz) használatos járművekből, illetve az adott közeg járműveinek egyedi bontásából tevődnek össze. (pl. földi járművek esetén: autó, motor, kamion, stb., és azok hajtás-hengerűrtartalom- feltöltés szerinti kategorizálása). A futamok indítását automatika végzi – ezt nevezik „karácsonyfának” – mely több, különböző színű lámpából áll. A startot zöld fény jelzi, erre rajtolnak a versenyzők. Ha egy versenyző a zöld jelzés előtt átlépi a startvonalat, veszti az adott futamot. Az adott futamot a távot legrövidebb időn belül teljesítő versenyző nyeri meg.

2.)               A sportág versenyrendszere: A sportág legmagasabb szintű versenyrendszerét a Világbajnokságot, az International Hot Rod Association (IHRA) üzemelteti és rendezi meg minden évben. Az IHRA jegyzi be a mért idő (legjobb idők) és végsebesség kategóriánkénti világrekordjait is, melynek előírásai megkövetelik, hogy minden egyes csúcsot – legyen szó időcsúcsról vagy sebesség rekordról –egy, ugyanazon a versenyen elért, 1%-on belüli eredménnyel igazoljanak. Amennyiben a versenyző erre nem képes, a rekord nem válhat hivatalossá. A hazai legmagasabb szintű versenyrendszer a minden évben kiírásra kerülő Gyorsulási OB. Magyar Köztársaság Kupa, mely több fordulóból álló bajnoki sorozat. A szövetség minden évben közzé teszi az adott évben és kategóriában elért hazai idő és sebesség csúcsot. A bajnokság kategória bajnokai alkotják a sportág Nemzeti Válogatottját.

3.)               A sportág versenyeinek szervezése: A szövetség a gyorsulási sportrendezvények, sportesemények szervezési jogát a bejegyzése napján magához vonta, a STV. 66. § és 67. §-ban megfogalmazott előírások maradéktalan betartatása, a résztvevők- látogatók élet és vagyonbiztonságának megóvása, biztosítása érdekében. Mivel a gyorsulási sportág technikai sport, ezért mindig magában hordozza az esetleges balesetek, személyi sérülések lehetőségét, így a résztvevők biztonságának megóvása érdekében a versenyszervezés fokozott gondosságot és a szabályok szigorú betartását követeli meg, melyre a szervezési jog szövetségi kézbentartása garanciát jelent.

4.)               A sportág kategóriái: A gyorsulási sportág több osztályra, kategóriára (szakágra) tagozódik. A sportág jellegéből adódóan a tagozódás alapját a közeg képezi (földi, vízi, vagy légi jármű). Legelterjedtebb kategória a földi járművek kategóriája, mely további alkategóriákra osztódik. (pl. autó, motor, stb) Az alkategóriák további kategorizálásra (osztályozásra) kerülhetnek az adott versenykiírás alapján. A világbajnokság standard osztályai a dragster, dragbike, top fuel, funny car, hot rod, jet bike, jet car, stb, mely kategóriák - osztályok a hengerűrtartalom, teljesítmény, üzemanyag, feltöltés, járműépítési szabály, stb. alapján kerülnek meghatározásra. A hazai bajnoki versenyrendszerben az autó kategória hengerűrtartalom, feltöltés, üzemanyag és hajtás alapján, a motor kategória hengerűrtartalom, feltöltés, üzemanyag alapján kerül meghatározásra. A szövetség az adott kategóriára vonatkozó hazai követelményeket minden évben szabályzatban teszi közzé, mely szabályzat- előírások közgyűlési elfogadása után a nyilvántartást végző bíróság részére megküldésre kerülnek. A szövetség szabályzatai, előírásai a szerzői jog védelme alá tartozik.

Tartalomjegyzékhez....

A GYMKHANA SPORTÁG

5/B. §

1.)           A gymkhana sportág leírása: GYM*KHA*NA (Jim-kah-nuh): Ez a hindi szóból származó indiai kifejezés olyan sportot ír le, amelyben a résztvevők képességei, ügyessége számítanak, ha akadályokat, kihívásokat kell legyőzni.

A versenyág ősatyja a Japán Autósszövetség. A gymkhana a kontrollról szól, hiszen csak a megfelelő vezetési tudás birtokában támadható a pályák sajátos vonalvezetése. E rajzolat általában megköveteli, hogy a versenyzők látványos technikákat mutassanak be, s a tudatnak, végtagoknak teljes harmóniában kell lenniük a géppel-pályával. Egy gymkhana rendezvény hasonlóan épül fel, mint egy labdarúgó bajnokság – egy-egy forduló több, két jármű közti futamból áll. A gymkhana versenyeken a teljesítendő feladatok pontozásra kerülnek, és a megszerzett pontok alapján kerülnek a versenyzők díjazásra. A versenyek minden esetben időmérővel, több különböző színű lámpával ellátott rajtberendezéssel kerülnek levezetésre.

2.)           A sportág versenyrendszere:

A Gymkhana Practice általában kisebb szúk helyeken, parkolókban, és ehhez hasonló, szilárd burkolatú tereken zajlanak. A pályán bóják, gumioszlopok, vagy hordók jelentik az akadályokat, s ezek számítanak mindig a következő navigációs pontnak is, hiszen egy gymkhana verseny rendkívül összetett, bonyolult vonalvezetésű. Az akadályok között találunk szlalomot, 180-fokos, 360-fokos kanyarokat, nyolcasokat, s néha még parkolóboxokat is. A versenyzők feladata, hogy a pályát a lehető leggyorsabban, a lehető legkevesebb hibával teljesítsék. Nagyon fontos a koncentráció, a mentális fittség is, hiszen a pályarajzolat memorizálása kulcsfontosságú a jó időeredmény eléréséhez. Akadály elmozdítása, feldöntése időbüntetéssel jár, a kijelölt nyomvonaltól való eltérés pedig diszkvalifikálja a versenyzőt.

A Gymkhana Battle bajnokságban a versenyzők két különálló, de párhuzamosan egymás mellett lévő (Gymkhana Practice) pályát teljesítenek (repülőtereken ideális). E pályák vonalvezetése lehet megegyező, de akár különböző is, mert a pilóták mindig kétszer teszik meg a távot, közben pályát cserélve. Ilyenkor a két autó egyszerre rajtol, az időket pedig a 2-2 futam befejeztével összesítik. A versenyzők számos vezetési technikát kell hogy bevessenek a pálya teljesítése közben. Erőteljes gyorsítások / gyorsulási szakasz, fékezések, driftek, teljesen stabil módok, intenzív kézifékhasználat és balos fékezések váltogatják egymást. A versenyeken döntően csak az első 1-3 sebességi fokozatot kell használni, a pályahossz pedig időben kifejezve 0:45 és 1:30 közötti.

3.)           A sportág versenyeinek szervezése: A szövetség az általa üzemeltetett sportágak, sportrendezvények, sportesemények szervezési jogát a bejegyzése napján magához vonta, a STV. 66. § és 67. §-ban megfogalmazott előírások maradéktalan betartatása, a résztvevők- látogatók élet és vagyonbiztonságának megóvása, biztosítása érdekében. Mivel a gymkhana sportág technikai sport, ezért mindig magában hordozza az esetleges balesetek, személyi sérülések lehetőségét, így a résztvevők biztonságának megóvása érdekében a versenyszervezés fokozott gondosságot és a szabályok szigorú betartását követeli meg, melyre a szervezési jog szövetségi kézbentartása garanciát jelent.

4.)           A sportág kategóriái: A gymkhana sportág több osztályra, kategóriára (szakágra) tagozódik. A sportág jellegéből adódóan a tagozódás alapját a jármű hajtása, motor elhelyezése, hengerűrtartalma képezi. A szövetség az adott kategóriára vonatkozó hazai követelményeket minden évben szabályzatban teszi közzé, mely szabályzat- előírások közgyűlési elfogadása után a nyilvántartást végző bíróság részére megküldésre kerülnek. A szövetség szabályzatai, előírásai a szerzői jog védelme alá tartozik.

Tartalomjegyzékhez....

A DRIFT SPORTÁG

5/C. §

1.)          A drift sportág leírása: A Drift fogalom egy sodródó csúsztatáson alapuló vezetéstechnikát, és egy sportágat takar. A vezető szándékosan túlkormányozza a járművet, hogy a hátsó kerekek tapadását elveszítve haladjon a kanyarokban, mialatt tökéletesen uralja azt megtartva a magas tempót a kanyarokból kifelé. Folyamatos gázadagolással tartja kontroll alatt a jármű hátulját, és próbál minél gyorsabb maradni. Akkor driftel egy jármű, amikor a hátsó csúszási szög nagyobb az első csúszási szögnél a kanyar vágási csúcsán (apex - clipping point), az első kerék/kerekek ellenkező irányba mutatnak a kanyarodás ívétől, és a sofőr kontrollálja ezeket a faktorokat. Driftelni lehet bármilyen hátsókerék hajtású járművel, de a legelterjedtebb az autóval történő driftelés.

2.)           A sportág versenyrendszere:

A sportág legmagasabb szintű hazai megmérettetése az Országos Drift Bajnokság, melyet minden évben kiír a szövetség. A bajnokságban történő részvétel feltételeit a vonatkozó jogszabályokon kívül a közgyűlés által elfogadott, az adott évre vonatkozó szabályzat és versenykiírás tartalmazza. A futamok kvalifikációból, elődöntőből és döntőből állnak. A döntőben a versenyzők a TOP 32-24-16-8-4 ún. faszerkezet alapján kerülnek párba.

3.)           A sportág versenyeinek szervezése: A szövetség az általa üzemeltetett sportágak, sportrendezvények, sportesemények szervezési jogát a bejegyzése napján magához vonta, a STV. 66. § és 67. §-ban megfogalmazott előírások maradéktalan betartatása, a résztvevők- látogatók élet és vagyonbiztonságának megóvása, biztosítása érdekében. Mivel a drift sportág technikai sport, ezért mindig magában hordozza az esetleges balesetek, személyi sérülések lehetőségét, így a résztvevők biztonságának megóvása érdekében a versenyszervezés fokozott gondosságot és a szabályok szigorú betartását követeli meg, melyre a szervezési jog szövetségi kézbentartása garanciát jelent.

4.)           A sportág kategóriái: A drift sportág több osztályra, kategóriára tagozódik. Az országos bajnokságban PRO, STREET és AMATŐR kategóriában mérik össze a versenyzők a tudásukat. A szövetség az adott kategóriára vonatkozó hazai követelményeket minden évben szabályzatban teszi közzé, mely szabályzat- előírások közgyűlési elfogadása után a nyilvántartást végző bíróság részére megküldésre kerülnek. A szövetség szabályzatai, előírásai a szerzői jog védelme alá tartozik.

Tartalomjegyzékhez....

AZ OFFROAD SPORTÁG

5/D. §

1.)           Az offroad sportág leírása: Az OffRoad sportág egy olyan versenyforma, ahol különböző kategóriájú és osztályú járművek (beleértve: autók, teherautók, motorkerékpárok) versenyeznek természetes, vagy kiépített terepen. Az OffRoad verseny célja, a versenyzők vezetési tudásának, feladat és helyzetmegoldó képességeinek, a jármű feletti uralmának, versenyfelkészültségük mértékének felmérése.

2.)           A sportág versenyrendszere:

A sportág legmagasabb szintű hazai megmérettetése az OffRoad Bajnokság, melyet minden évben kiír a szövetség. A bajnokságban történő részvétel feltételeit a vonatkozó jogszabályokon kívül a közgyűlés által elfogadott, az adott évre vonatkozó szabályzat és versenykiírás tartalmazza. A futamok természetes környezetben kerülnek megrendezésre sziklás, homokos, erdős, szakadékos, stb. területeken. A versenyzők feladata, hogy a kijelölt útvonalat meghatározott időn belül teljesítsék. A kijelölt útvonalat ún. speciál szakaszok színesítik, illetve nehezítik. A speciál szakaszok általában különlegesen nehéz terepviszonyok közt kerülnek kijelölésre, melyeket a versenyzőknek egy adott szintidőn belül kell teljesíteniük. Értékelés pontozásos rendszerrel történik.

3.)           A sportág versenyeinek szervezése: A szövetség az általa üzemeltetett sportágak, sportrendezvények, sportesemények szervezési jogát a bejegyzése napján magához vonta, a STV. 66. § és 67. §-ban megfogalmazott előírások maradéktalan betartatása, a résztvevők- látogatók élet és vagyonbiztonságának megóvása, biztosítása érdekében. Mivel a gymkhana sportág technikai sport, ezért mindig magában hordozza az esetleges balesetek, személyi sérülések lehetőségét, így a résztvevők biztonságának megóvása érdekében a versenyszervezés fokozott gondosságot és a szabályok szigorú betartását követeli meg, melyre a szervezési jog szövetségi kézbentartása garanciát jelent.

4.)           A sportág kategóriái: Az OffRoad sportág több osztályra, kategóriára tagozódik. A tagozódás függ a jármű építésétől, tengelytávtól, kerék mérettől és a hengerűrtartalomtól. Az országos bajnokságban kicsi normál, kicsi profi, nagy normál, nagy profi és extrém kategóriában mérik össze a versenyzők a tudásukat. A szövetség az adott kategóriára vonatkozó hazai követelményeket minden évben szabályzatban teszi közzé, mely szabályzat- előírások közgyűlési elfogadása után a nyilvántartást végző bíróság részére megküldésre kerülnek. A szövetség szabályzatai, előírásai a szerzői jog védelme alá tartozik

Tartalomjegyzékhez....

II.

A SZÖVETSÉG CÉLJA ÉS FELADATAI

6.§

1.)       A szövetség a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 26.§  c). pont 14. alpont szerinti közhasznú sporttevékenységgel foglalkozik, amelybe nem tartozik bele a munkaviszonyban és a polgári jogviszony keretében folytatott sporttevékenység

2.)       A szövetség kiemelt működési céljai:

a)     A gyorsulási sportág irányítása, fejlesztése és népszerűsítése az IHRA versenyszabályzatainak iránymutatása alapján, tagjainak érdekvédelme és érdekképviselete, a hazai gyorsulási versenyrendszer üzemeltetése, a biztonságos sportgyakorlás előírásainak közgyűlés által történő megalkotása, betartása és betartatása.

b)     Gyermek és ifjúsági utánpótlás nevelés, gyermekek képzése, felkészítése a közúti közlekedésre,

c)      Kulturális és sportrendezvények, vitafórumok, szervezésével, támogatásával (a hatóságokkal, egyéb szervekkel együttműködve) elősegíti az ifjúság egészséges személyiség fejlődését, megelőzve a különböző devianciák (drogfogyasztás, bűnözés, öngyilkosság, stb.) kialakulását, hozzájárulva a közlekedés biztonság javulásához, a közlekedési és gyermek balesetek számának csökkenéséhez,

d)     Sportrendezvények, sportesemények, versenyek rendezése- szervezése a 2004. évi I. törvény alapján előírt, a sportszövetségre vonatkozó rendelkezések, feladatok megvalósítása, valamint a közhasznú szervezetekre vonatkozó rendelkezések, feladatok ellátása,

e)     Az állami szervek irányítása mellett, önállóan, vagy együttműködési szerződések alapján katasztrófa-elhárítási feladatot lát el.

f)        Működteti a 16. §-ban felsorolt sportágak versenyrendszerét.

g)     A szövetség „ernyőszervezetként” 2011-ben szakágat nyitott a Drift és Gymkhana sportoknak annak érdekében, hogy a sportot egységes szabályok alapján, biztonságos feltételek mellett gyakorolhassák a sportolók, sportszervezetek, illetve a látogatók a sportrendezvényeket biztonságos körülmények között látogathassák. A szövetség „ernyőszervezetként” felügyeli a két technikai sport gyakorlását mindaddig, míg azok szakszövetségét, vagy országos sportági szövetségét nem alapítják meg a sportot gyakorló sportszervezetek.

3.)       A szövetség a célok megvalósítása érdekében:

a)     Felvállalja az általa üzemeltetett sportágak kérdéskörét tárgyaló és az egyéb oktatófilm, kiadvány, sorozat kiadását,

b)     Előadásokat, tanfolyamokat, szakmai előadásokat, képzést és továbbképzést, valamint vitafórumokat és konferenciákat szervez a kérdéskörökben, a 2006-ban birtokba vett Szekszárd 5/5 hrsz-ú területen az utánpótlás képzésének biztosítása érdekében képzőközpontot hoz létre.

c)      Közreműködik a sportágban működő tagszervezetek területi versenyrendszereinek kialakításában, működtetésében,

d)     Megalkotja a sportág biztonságos gyakorlásához, a sportrendezvények biztonságos megtartásához szükséges szabályzatokat, előírásokat az IHRA szabályzatainak és a sportrendezvények helyszínének, adottságainak figyelembe vételével, a szabályzatokat minden évben felülvizsgálja és a technikai fejlődés igényeinek megfelelően módosítja.

e)     A biztonságos sportgyakorlás fenntartása, a nézők, résztvevők élet és vagyonbiztonságának megóvása érdekében a gyorsulási sportrendezvények helyszínének biztonságosságát, alkalmasságát előzetesen megvizsgálja, a vizsgálat eredményét rögzítő jegyzőkönyv alapján pályalicencet és rendezői licencet ad ki, vagy von meg.

f)        Képviseli a Magyar Köztársaságot az IHRA nemzetközi versenyein,

g)     Anyagi lehetőségeihez mérten támogatja a katasztrófa helyzet, vagy rendkívüli esemény bekövetkezése folytán károsult családok, települések szociális és anyagi helyzetét a normális életviszonyok ideiglenes és végleges helyreállításában,

h)      Más érdekképviseleti szervekkel együttműködve képviseli szociális és anyagi érdekeit,

i)        Véleményt nyilvánít,

j)        Együttműködik az állami szervekkel, a hatóságokkal, az önkormányzatokkal, minisztériumokkal, a társadalmi, karitatív és nemzetközi szervezetekkel,

k)      Együttműködési, támogatási szerződéseket köt a sport és katasztrófa-elhárítási feladatok ellátására,

l)        Kereskedelmi, szponzori szerződéseket köt a sportrendezvények megszervezésére, közvetítésére,

m)   szolgáltatást, reklámtevékenységet végez a sporttevékenységének ellátásához szükséges működési költségek előteremtése érdekében

4.)       A katasztrófa-elhárítási tevékenységről:

a)     A szövetség biztosítja Magyarország területén bármely magyar állampolgár, szerv, önkormányzat, sportszervezet, hatóság részére katasztrófa, vagy súlyos vészhelyzet esetén a segítségkérés lehetőségét és együttműködési szerződés alapján segítséget nyújt, részt vesz a védekezésben, ellátja mindazon katasztrófa-elhárítási feladatokat, melyeket az állami szerv tőle elvár.

b)      A védekezésért felelős személy, a védekezést irányító védelmi bizottság, vagy kárhely parancsnok kirendelése, bejelentése után a szövetség a tőle elvárható módon, önállóan, vagy az együttműködési szerződésben foglaltak szerint segítséget nyújt a bajba jutottaknak. Önkéntesen segítő tagjai minden esetben alárendelik magukat a kárhely parancsnok irányításának.

5.)       Az érdekvédelemről:

a)     A szövetség biztosítja az érdekvédelmet minden magyar állampolgár részére, aki igényli azt, ha az igény nem esik törvényi tiltó hatály alá, nem sért törvényi előírásokat.

b)     A szövetség tagjai az alapszabály rendelkezései alapján külön kérés nélkül élhetnek érdekvédelmi jogukkal.

6.)       A közhasznú szolgáltatásról:

A szövetség közhasznú tevékenysége körében nyújtott szolgáltatásait a szövetség tagságán kívül bármely más személy, társadalmi szervezet igénybe veheti.

7.)       Nyilvánosságra hozatal:

A szövetség a létesítő okirata szerinti tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait a székhelye szerinti Tolna Megyei Népújság helyi sajtó, vagy a szövetség által kiadásra kerülő Drag & Street Magazin, mint országos sajtó útján hozza nyilvánosságra.

Tartalomjegyzékhez....

19/A §

Tiszteletbeli Elnök:

A tiszteletbeli elnöki tisztség nem jár a szövetség közvetlen működését befolyásoló feladatok ellátásával. A tiszteletbeli elnök személyét a közgyűlés választja meg 5 évre. Feladata, a szövetség közgyűlése által alapított Polgári Érdemérem adományozásával kapcsolatos feladatellátás, a szövetség nemzetközi szervével (IHRA) történő reprezentatív kapcsolattartás.

A szövetség Tiszteletbeli Elnöke: Dr. Harangozó Tamás

19.§

1.)  A szövetség vezető szerve az elnökség. Tagjait (egy ügyvezető elnök, egy szakmai elnök, négy elnökhelyettes) a közgyűlés választja meg öt évre. 

a)        Az elnökség tagjai újraválaszthatók. Az elnökség tagjainak nyilatkoznia kell arról, hogy a törvény szerinti kizáró okok nem állnak fenn pozíciójuk betöltésével kapcsolatban, tekintettel a Kht.-ban meghatározott összeférhetetlenségi szabályra is.

b)        Az elnökségnek az a magyar állampolgár, illetőleg bevándorlási engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgár lehet a tagja, akit a bíróság nem tiltott el a közügyek gyakorlásától. Az elnökségnek nem lehet tagja, aki sportegyesületnél elnökségi tag, illetve sportvállalkozásnál vezető tisztségviselő volt az annak megszűnését megelőző három évben, feltéve, hogy a sportszervezetet felszámolták

c)        Az elnökség tagjai e tisztségüket társadalmi megbízatásként látják el.

d)       Az elnökség tagjainak jogai és kötelezettségei:

da) részvétel azt elnökség ülésein és az elnökség határozatának meghozatalában;

db) javaslatok, észrevételek tétele a Szövetség működésével, a sportág ügyeivel kapcsolatban;

dc) felvilágosítás kérése a sportággal összefüggő kérdésekben, a tisztségviselők döntéseivel kapcsolatban;

de)  javaslattétel rendkívüli közgyűlés, illetőleg elnökségi ülés összehívására;

df) megbízás alapján a Szövetség képviselete, a Szövetség határozatainak és egyéb döntéseinek betartása és végrehajtása;

              dg) a Szövetség és a sportág érdekeinek képviselete.

e)        Az elnökségi tagság megszűnik:

                 ea) a mandátum lejártával,

                 eb) a visszahívással,

                 ec) elhalálozással,

                 ed) a szövetségből történő kizárással,

                 ef) lemondással.

2.) A elnökségi ülés akkor határozatképes, ha azon a szavazásra jogosultak közül legalább három fő jelen van. A határozatok érvényességéhez a jelenlévő elnökségi tagok több mint felének igenlő szavazat szükséges. Szavazategyenlőség estén a szavazást addig kell megismételni, míg a többségi szavazati arány meg nem születik. A határozatokat nyílt szavazással hozzák. Az elnökség titkos szavazással határoz a hatáskörébe tartozó tisztségviselők megválasztásakor, továbbá bármely elnökségi tag indítványára. A vezetőségi ülés határozatképtelensége nyolc napon belüli időre elnapolt miatt elnapolt vezetőségi ülés a megjelentek számától függetlenül csak akkor határozatképes, ha erről a rendelkezésről a szavazásra jogosultakat már az eredeti meghívóban előre tájékoztatták. Az elnapolt vezetőségi ülés határozatképessége kizárólag az eredeti meghívóban közölt napirendekre érvényes.

3.)   A szövetség vezetése minden évben sajtó útján nyilvánosságra hozza közhasznúsági nyilatkozatát, mérlegét, eredményét, költségeit, gyakorlatainak időpontját, az elvégzett közhasznú tevékenység adatait, a ráfordított összegeket, a szolgáltatások bárki által történő igénybevételének adatait (cím, telefon, e-mail, fax, kirendeltség, megyei szövetség, ügyelet, szolgálat).

       A szövetség testületi szerveinek döntését az elnökség a határozatok tárában tartja nyílván melyben fel kell tüntetni a döntések tartalmát, időpontját, hatályát, a döntést támogatók és ellenzők számarányát. (Kht. 7.§.(3).bek.a.)

       A szövetség működésével kapcsolatos iratokba- előre egyeztetett időpontban – a szövetség székhelyén bárki betekinthet.  

4.)   Két évig nem lehet a szövetség, mint közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig – vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki. A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

5.)   Az elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, illetve nem lehet az elnökség tagja, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján

a)        kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

b)        bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

6.)   A döntéseket az érintettekkel levélben közli a vezetőség.

7.) Javaslatok beterjesztése a vezetőségi ülésre: A javaslatokat a vezetőségi ülés tervezett időpontja előtt legalább 15 nappal kell írásban eljuttatni a szövetség ügyvezető elnökéhez. Ha a javaslatot időben nem adják be, akkor a javaslatot a vezetőség csak a következő vezetőségi ülésen tárgyalja meg.

8.) Az elnökség hatáskörébe tartozik:

a)     a közgyűlés összehívása

b)     a szövetség törvényes és alapszabályszerű működésének biztosítása;

c)      gondoskodás a közgyűlési határozatok végrehajtásáról, végrehajtásának ellenőrzése;

d)     a sportágak fejlesztési programjának kidolgozása és közgyűlés elé terjesztése, valamint az éves programok jóváhagyása;

e)     megbízási szerződéskötés a könyvvizsgálóval,

f)        a katasztrófavédelmi tevékenység irányítása, az azzal kapcsolatos szerződések, megállapodások megkötése;

g)     a bajnokságok kiírása;

h)      a hazai és nemzetközi versenynaptár jóváhagyása;

i)        a válogatott keretek felkészülési programjának jóváhagyása;

j)        fegyelmi bizottság tagjainak kijelölése a tagságból;

k)      egyéb bizottságok létrehozása és megszüntetése (a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozók kivételével) a hatáskörébe utalt bizottságok tagjainak megválasztása;

l)        a tagfelvételi kérelmek elbírálása;

m)   versenyengedélyek, tagkártyák, szóróanyagok stb. kiadása;

n)      a központi állami támogatás felosztási elveinek meghatározása, a közgyűlés elé terjesztése;

o)     a hatáskörébe tartozó tisztségviselők díjazásának megállapítása;

p)     területi, megyei szövetségek létrehozásának engedélyezése;

q)     dönt a költségvetésben nem szereplő rendkívüli, valamint az előirányzatot meghaladó kiadásokról;

r)       dönt a költségvetési előirányzatok évközbeni módosításáról, átcsoportosításáról;

s)      az elnökség kizárólagos hatáskörébe tartozik a szövetség részére ingatlanvagyon megszerzése, megterhelése, elidegenítése, hitel felvétele, jogról való lemondás, gazdasági vállalkozási tevékenység elhatározása, valamint minden olyan határozat meghozatala, amelyek alapján a szövetség számára jelentős vagyoni terhek vagy kötelezettségek keletkeznek;

t)        A sportolók, versenybírók minősítése;

u)      A szövetség éves szakmai, pénzügyi-gazdasági beszámolójának és közhasznúsági jelentésének elkészítése;

v)      A szövetség következő évi pénzügyi és szakmai tervére vonatkozó javaslat kidolgozása;

w)    A szövetség szabályzatainak megállapítása.

9.) Az elnökség működése:

a)     az elnökség maga állapítja meg munkatervét és ügyrendjét

b)     az ügyrendnek megfelelően, de legalább havonként ülésezik

c)      az elnökség ülései nyilvánosak, zárt ülést kivételesen – személyiségi és adatvédelmi okból – rendelhet el az elnök.

d)     az elnökség üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni a főtitkárt, felügyelő bizottság elnökét, valamint a feladatkör megtárgyalásakor az illetékes személyt, sportágvezetőt, szakértőt, egyéb vendéget.

e)     az ülésekről jegyzőkönyvet kell felvenni, melynek tartalmaznia kell az ülésen elhangzott lényeges észrevételeket és javaslatokat, a hozott határozatokat. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a hozott határozatok szavazatarányát oly módon, hogy abból egyértelműen megállapítható legyen a szavazás aránya.

f)        a határozatokról az érintett szerveket, személyeket értesíteni kell (határozat kivonattal)

g)     az elnökségi ülést az elnök hívja össze.

       Az írásos meghívókat az elnökség tagjainak a vezetőségi ülés időpontja előtt minimum 10 nappal postázni kell, kivéve, ha olyan rendkívüli körülmény adódik, melyről az illetékeseknek soron kívül dönteniük kell.

10.) A szövetség elnöksége:

Ügyvezető elnök:               KURTYÁN FERENC

Szakmai elnök:                  TOM BUJNA

Elnökhelyettes:                 FIGLER JÓZSEF

Elnökhelyettes:                 MIHÁLY JÓZSEF ZSOLT

Elnökhelyettes:                 PUSZTAI ISTVÁN

Elnökhelyettes:                 VELEZ CSABA

 Tartalomjegyzékhez....

XI.

A SZÖVETSÉG ÜGYVEZETŐ ELNÖKE

20.§

1.) A szövetség legfőbb tisztségviselője a szövetség ügyvezető elnöke.

2.)  Az ügyvezető elnök feladatai és hatásköre:

a)     az ügyvezető elnök önállóan jogosult a szövetség képviseletére;

b)     az ügyvezető elnök az elnökség közreműködésével irányítja és vezeti a szövetség tevékenységét;

c)      a közgyűlés és az elnökség üléseinek összehívása és vezetése;

d)     a szövetség képviselete;

e)     az Alapszabály és egyéb szabályzatok, valamint a közgyűlési és elnökségi határozatok végrehajtásának irányítása, ellenőrzése;

f)        a testületek munkájának figyelemmel kísérése, javaslattétel ezek napirendjére;

g)     kapcsolattartás tagszervezetekkel;

h)      aláírási és utalványozási jogköre van.

i)        döntési jogkör gyakorlása mindazon ügyekben, mely nem tartozik a közgyűlés, az elnökség illetve az egyéb szervek hatáskörébe;

j)        mindazon feladatok ellátása, melyet az Alapszabály, a jogszabály a hatáskörébe utal;

 Tartalomjegyzékhez....

20/A.§

1.) A szövetség szakmai vezetője a szövetség szakmai elnöke.

2.)  A szakmai elnök feladatai és hatásköre:

a)     a nemzetközi és más külföldi szervezeteknél, médiánál önállóan jogosult a szövetség képviseletére;

b)     az ügyvezető elnök közreműködésével irányítja és vezeti a szövetség szakmai tevékenységét;

c)      ellenőrzi a közvetlen felügyelete alá tartozó sportbírói kollégium, szakági bizottság munkáját;

d)     a közgyűlés és az elnökség üléseinek összehívása;

e)     az Alapszabály és egyéb szabályzatok, valamint a közgyűlési és elnökségi határozatok végrehajtásának irányítása, ellenőrzése;

f)        a testületek munkájának figyelemmel kísérése, javaslattétel ezek napirendjére;

g)     szakmai kapcsolattartás az IHRA-val és más Hot Rod szervezetekkel;

h)      a Nemzeti Válogatott világbajnoki versenyrendszerben való részvételének szakmai előkészítése;

i)        A szövetségnek az  IHRA nemzetközi versenyein történő részvételének, megjelenésének teljes felügyelete, ügyintézése, képviselete;

j)        Nemzetközi Hot Rod találkozók előkészítése, szervezése, irányítása;

k)      döntési jogkör gyakorlása mindazon ügyekben, mely nem tartozik a közgyűlés, az elnökség illetve az egyéb szervek hatáskörébe;

l)        mindazon feladatok ellátása, melyet az Alapszabály, a jogszabály a hatáskörébe utal;

m)   az ügyvezető elnököt távolléte, vagy akadályoztatása esetén szakmai ügyekben a szakmai elnök helyettesíti;

n)      az ügyvezető elnök képviseleti jogkörét meghatározott ügyekben, vagy az ügyek meghatározott csoportjára nézve a szakmai elnökre is átruházhatja;

Tartalomjegyzékhez....

XII.

FŐTITKÁR

21.§

1.) Személyét az elnökség választja öt évre. A főtitkári tiszt nem vezető tisztség. Munkatársait kijelöli, és az elnökség fogadja el.

2.) A főtitkár feladatai és hatásköre:

a)     Részt vesz a közgyűlésen és az elnökségi üléseken tanácskozási joggal;

b)     Gondoskodik az elnökségi ülések és a közgyűlés jegyzőkönyveinek vezetéséről;

c)      Figyelemmel kíséri a szövetséggel kapcsolatos jogszabályokat és azok végrehajtását;

d)     Kapcsolatot tart a Gyermek- Ifjúsági és Sport Minisztériummal, a Nemzeti Sportszövetséggel, az Országos Katasztrófavédelmi Igazgatósággal, a Belügyminisztériummal és egyéb szakirányú szervvel;

e)     Ellátja mindazon feladatokat, mellyel a közgyűlés vagy az elnökség megbízza és az alapszabály, vagy a törvény nem írja elő;

f)        Az Alapszabályban foglaltak;

g)     Összehangolja az elnökség, a bizottságok munkáját;

h)      Előkészíti az elnökség üléseit, gondoskodik az elnökségi ülések összehívásáról, az elnök megbízására;

i)        Biztosítja a szövetség kapcsolattartását a nemzetközi szervezetekkel, koordinálja az ezzel kapcsolatos tevékenységet;

j)        A szövetséggel munkaviszonyban álló dolgozók felett gyakorolja a munkáltatói jogot;

k)      Aláírási és utalványozási jogkört gyakorol hatáskörében;

l)        Megbízási szerződéseket köt magánszemélyekkel, vagy jogi személyekkel munkavégzésre;

m)   Rendkívüli elnökségi ülés összehívását kezdeményezheti a megfelelő háttér esetén;

n)      Két elnökségi ülés között a szövetség hazai és nemzetközi tevékenységének biztosítása és működése érdekében indítványozhatja azon határozatok és elrendelt intézkedések végrehajtásának változtatását, amelyek ezen érdekeket sértik;

o)     A szövetség Titkárságára beérkező posta iktatása, szakterületenkénti szétosztása, irattározása, az elnök közvetlen levelezésének lebonyolítása;

p)     Hazai és külföldi tagszervezetek, versenyzők nyilvántartása;

q)     A szabályzatok, határozatok, szerződések és egyéb adatok naprakész nyilvántartása;

r)        Folyamatosan figyelemmel kíséri a költségvetés alakulását;

s)      A szövetség elfogadott rendezvényeinek költségvetés nyilvántartása, utalványozása;

Tartalomjegyzékhez....

XIII.

FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG MŰKÖDÉSE ÉS FELADATA

22.§

1.)   A  közgyűlés a szövetség gazdálkodásának és vagyonkezelésének ellenőrzésére háromtagú felügyelő bizottságot választ.

2.)   A felügyelő bizottság egy elnökből és két tagból áll. A bizottság tagjai más tisztséget nem viselhetnek a szövetségen belül, nem állhatnak hozzátartozói kapcsolatban a szövetség elnökségének tagjaival, vagy a gazdasági feladatokat ellátó személlyel, nem állhatnak a megbízatásukon kívüli más tevékenységre irányuló munkaviszonyban a szövetséggel. A Bizottság tevékenységét az elnök irányítja éves ellenőrzési terv alapján, melyről a szövetség elnökét tájékoztatja.

3.)   Nem lehet a felügyelő bizottság elnöke, tagja az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

4.) A felügyelő bizottság feladata:

a)     a szövetség pénz és vagyonkezelésének vizsgálata

b)     a gazdálkodásra vonatkozó jogszabályok és egyéb előírások betartásának ellenőrzése

c)      a tagdíjak befizetésének ellenőrzése

d)     a bizonylati fegyelem betartásának ellenőrzése

e)     a szövetségi vagyon megóvása érdekében szükséges intézkedések megtételének ellenőrzése

f)        a munkatervnek és ügyrendjének megállapítása.

23.§

1.)       A határozatokat a bizottság szavazással hozza.  A bizottság a határozatokat nyílt szavazással hozza. A határozatképességhez a bizottság tagjainak 50% + 1 fő jelenléte szükséges. A határozatok érvényességéhez a jelenlévő tagok több mint felének igenlő szavazata kell. Szavazategyenlőség estén a szavazást addig kell megismételni, míg a többségi szavazati arány meg nem születik.

2.)       A Bizottság tagjai a feladataik ellátása során jogosultak a szövetség gazdálkodásával kapcsolatos bármely iratba betekinteni, a tisztségviselőktől tájékoztatást kérni.

Az ellenőrzés megkezdéséről a bizottság elnöke köteles tájékoztatni a szövetség elnökét, lefolytatja az ellenőrzést. Ha rendellenességet-, szabálytalanságot állapít meg egyúttal erre is fel kell hívnia a figyelmet és az intézkedési terv végrehajtását az abban meghatározott határidő leteltétől számított 30 napon belül ellenőrizheti, szükség esetén kezdeményezheti a rendkívüli közgyűlés összehívását. Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a bizottság köteles értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó felügyeleti szervet. Munkájáról minden évben legalább egy alkalommal, vagy a közgyűlés igénye szerint köteles beszámolni a közgyűlésnek.

A felügyelő bizottság működésére, üléseinek gyakoriságára egyébként az elnökség működési szabályait kell értelemszerűen alkalmazni.

3.)       Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja az a személy, aki

a.)                 a vezetőszerv elnöke vagy tagja,

b.)                 a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,

a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást -, illetve az a) pontban meghatározott személyek hozzátartozója.

4.)       A szövetség Felügyelő Bizottsága:

Elnök:                       GILTNER ATTILA

1. Tag:                      SZEGEDI ATTILA

2. Tag:                      SCULTÉTY BENCE

Tartalomjegyzékhez.... 

XIV.

A SZÖVETSÉG EGYÉB BIZOTTSÁGAI

24.§

SZAKÁGI BIZOTTSÁG

1.) A Szakági Bizottság öt főből áll: egy elnök, egy elnökhelyettes, három tag

A bizottság a határozatokat nyílt szavazással hozza. A határozatképességhez a bizottság tagjainak 50% + 1 fő jelenléte szükséges. A határozatok érvényességéhez a jelenlévő tagok több mint felének igenlő szavazata kell. Szavazategyenlőség estén a szavazást addig kell megismételni, míg a többségi szavazati arány meg nem születik.

A bizottság tisztségviselői:

Elnök:                         Szabó Norbert

Elnökhelyettes:           Dobesch Gergely

Tag:                            Mayer László

Tag:                            Molnár Mónika

2.) A Szakági Bizottság feladata és hatásköre:

a)     A bizottság tagjait az alapszabály értelmében az elnökség választja meg a tagságból és hívja vissza. Összetételénél az elnökségnek figyelembe kell vennie, hogy a gyorsulási sportágnak minden válfaja képviselve legyen (Földön, vízen, levegőben). Ezek után a bizottság megtartja ülését és megválasztja tagjai közül a bizottság elnökét és elnökhelyettesét, megállapítja az alapszabály előírásai szerinti munkatervét. A bizottság vezetőségének és tagjainak mandátuma öt évre szól.

b)     A sportrendezvények szervezési, rendezési feladataiban részt vevők munkájának felügyelete, beosztása, minősítése, oktatás- továbbképzés szervezése

c)      A versenyek, rendezvények biztonságosságát szolgáló biztonsági előírások kidolgozása és benyújtása az elnökség részére;

d)     Jogosult a rendezvény azonnali letiltását, leállítását kezdeményezni az előírások megszegése be nem tartása esetén;

e)     Pénzbírságot róhat ki a súlyosságtól függően, valamint hatáskörétől fogva eljárást is kezdeményezhet a felelősökkel szemben a szervezői- rendezői licenc azonnali bevonása mellett, függetlenül attól, hogy szövetségi, vagy tagszervezeti rendezvényről van szó;

f)        Folyamatos kapcsolattartás a Szakmai- Fegyelmi bizottsággal;

g)     Nyilvántartás vezetése;

h)      Kapcsolattartás és kialakítás a hatósági szervekkel, Önkormányzatokkal;

i)        Versenyek, rendezvények rendezésével, lebonyolításával kapcsolatos környezetvédelmi szabályok előírása és azok betartásának felügyelete;

j)        Kapcsolattartás a Környezetvédelmi Hivatallal;

k)      A közgyűlés tájékoztatása az elnökségen keresztül;

l)        Javaslattétel az esetleges problémák megoldására és a született határozatok betartásának figyelemmel kísérése.

m)   Felügyeli és minősíti a rendezői licenccel rendelkezők tevékenységét és dönthet azok esetleges bevonásáról;

n)      Szakterületével kapcsolatos közgyűlési határozatok végrehajtásának ellenőrzése, és erről az elnökségnek történő beszámolása;

o)     A sportágak éves programjának összehangolása;

p)     Javaslat készítése az elnökség felé az éves hazai és nemzetközi versenynaptárra;

q)     A sportági válogatott keretek szükség szerinti koordinálása;

r)       Bajnokságok kiírására, illetve megszüntetésére javaslattétel az elnökség felé;

s)      Felülvizsgálja a versenyekkel kapcsolatos tagszervezeti, versenyzői és egyéb bejelentéseket és a vizsgálat után javaslatot tesz a szükséges intézkedésekre;

t)        Az eredmények figyelembevétele mellett javaslatot tesz az elnökség felé versenyzői, rendezői, pálya és egyéb licencek megadásáról- megvonásáról;

u)      Nyilvántartja a versenyeket, pályákat, versenyzőket és minősíti azokat az elért éves teljesítményük, látogatottságuk alapján;

v)      Összeállítja a sportvezetők javaslatainak figyelembevételével a szövetség nemzetközi versenyeire a csapatokat;

w)    Felügyeli és minősíti a rendezvények helyszíni önkormányzati kapcsolatát, és javaslatot tehet a rendezvény esetleges áthelyezéséről, megvonásáról;

x)      Az alapszabályban nem szabályzott feladatokat és jogköröket a közgyűlés által elfogadott Szakági Kódex (SZK) szabályozza, illetve foglalja magába.

 Tartalomjegyzékhez....

25.§

SZAKMAI ÉS FEGYELMI BIZOTTSÁG

1.) A bizottság öt főből áll (egy elnök és két tag). A bizottság tagjait az alapszabály értelmében az elnökség választja meg a tagságból és hívja vissza. A tagok megválasztása után a bizottság megtartja ülését és megválasztja tagjai közül a bizottság elnökét, megállapítja az alapszabály előírásai szerinti munkatervét. A bizottság vezetőjének és tagjainak mandátuma öt évre szól. A határozatképességhez a bizottság tagjainak 50% + 1 fő jelenléte szükséges. Döntéshozatalhoz a jelenlévők kétharmados szótöbbsége kell.

2.) A Szakmai-Fegyelmi Bizottság feladata és hatásköre:

a)     a bizottság feladata, a sportszakmai és segítségnyújtási szabályok megalkotása a sportbírói kollégium, a biztonsági bizottság, valamint a sportvezetők közreműködésével. Az előkészített szabályzatokat az elnökséghez továbbítva a közgyűlés megtárgyalja, és döntést hoz.

b)     a bizottság nyilvántartja a szabályzatokat, gondoskodik az engedélyek (licencek) kiadásakor a szükséges szabályzat csatolásáról

c)      vizsgáztatja és minősíti a sportbírókat, felügyeli azok munkáját

d)     kidolgozza sportáganként a szükséges bizottságokkal együttműködve a járműépítések hazai szabályait, figyelemmel a nemzetközi szabályokra

e)     a versenyekkel kapcsolatos vitás kérdésekben (óvás, bejelentés stb.) eljár, döntést hoz első fokon a szükséges és hatáskörrel rendelkező bizottságok bevonásával

f)        a fegyelmi szabályzatban meghatározott fegyelmi eljárások lefolytatása.

g)     felelős a sportág szakmai és erkölcsi állapotáért a sportág érdekeinek képviseletéért, a sportágra vonatkozó adminisztráció és nyilvántartás megszervezéséért, biztosításáért, a versenyzők és a nézők érdekeiért

h)      javaslatot tesz a szakági válogatott keretre és annak felkészülési programjára

i)        a benyújtott licenc kérelmeket szakmailag megvizsgálja, és javaslatot tesz a hatáskörrel rendelkező felé

j)        javaslattal továbbítja a sportágából beérkező kérelmeket, pályázatokat a hatáskörrel rendelkezőhöz

k)      kapcsolatot tart a bizottságokkal és javaslatai benyújtása előtt kikéri azok véleményét

Tartalomjegyzékhez....

26.§

IFJÚSÁGI BIZOTTSÁG

1.) Az Ifjúsági Bizottság öt főből áll: egy elnök, egy elnökhelyettes, három tag. Tagjait az elnökség jelöli ki a tagság javaslata alapján. A bizottság mandátuma öt évre szól. A bizottság a határozatokat nyílt szavazással hozza. A határozatképességhez a bizottság tagjainak 50% + 1 fő jelenléte szükséges. A határozatok érvényességéhez a jelenlévő tagok több mint felének igenlő szavazata kell. Szavazategyenlőség estén a szavazást addig kell megismételni, míg a többségi szavazati arány meg nem születik.

2.) Az Ifjúsági Bizottság feladata és hatásköre:

a)     az ifjúsági tagok, versenyzők, tagegyesületek versenyzőinek, tagjainak nyilvántartása

b)     az ifjúsági önkéntesek katasztrófavédelmi képzésének, továbbképzésének megszervezése, lebonyolítása, nyilvántartása

c)      elméleti és gyakorlati képzések, ifjúsági táborok szervezése

d)     az ifjúsági licenckérelmek elfogadására, megvonására vonatkozó javaslattétel az illetékes felé

e)     tanulmányi eredmények, iskolai magatartás figyelemmel kísérése

f)        ifjúsági bíró képzés, minősítési javaslat

g)     ifjúsági érdekvédelem

h)      versenyszabályzat és kategória kidolgozása az ifjúsági versenyekhez és azoknak az elnökség elé terjesztése

i)        ifjúsági versenyek figyelemmel kísérése, nyilvántartása

j)        éves ifjúsági versenynaptár összeállítása előterjesztése

k)      a hozott szabályzatok betartása és betartatása

l)        az ifjúsági válogatott keret szükség szerinti koordinálása

m)   pályázatok figyelése, ifjúsági célú sportrendezvények, táborok megrendezésével, lebonyolításával kapcsolatosan

A bizottság tisztségviselői:

Elnök:                      Varga Róbert

Elnökhelyettes:        Kurtyán Cintia

Tag:                         Szabó Ferenc

Tag:                         Szécskay Gergő

Tag:                         Nagy László

 Tartalomjegyzékhez....

27.§

SPORTBÍRÓI KOLLÉGIUM

1.) A sportbírói kollégiumot, a vizsgát tett sportbírók alkotják. Vezetőjét a szövetség elnöksége jelöli ki és hívja vissza. A vezető mandátuma öt évre szól.

2.) A sportbírói kollégium feladata és hatásköre:

a)     ifjúsági sportbírók vizsgáztatása

b)     sportbírók képzése

c)      a sportbírói ismeretek birtokában levő személyek összefogása, nyilvántartása

d)     sportbírói igazolványok kiadása, bevonása

e)     sportbírókra vonatkozó szabályzatok és felelősség meghatározása, közgyűlés elé terjesztése és a határozatok betartása- betartatása

f)        munkájukról beszámolási kötelezettség az elnökség és a közgyűlés felé

g)     Az alapszabályzatban nem részletezett és fel nem sorolt feladatait és jogköreit a közgyűlés által elfogadott Sportbírói Kódex (SK) szabályozza.

A sportbírói kollégium vezetője:          Orbán János

Tartalomjegyzékhez....

XV.

AZ ADOMÁNYGYŰJTÉSI SZABÁLYAI

28.§

1.)     A szövetség nevében vagy javára történő közcélú, sport, vagy katasztrófavédelmi célú adománygyűjtés nem járhat az adományozók, illetőleg más személyek zaklatásával, a személyhez fűződő jogok és az emberi méltóság sérelmével;

2.)   Az adománygyűjtés csak a közhasznú szervezet írásbeli meghatalmazása alapján végezhető;

3.)   A szövetség részére juttatott adományokat a könyv szerinti, ennek hiányában a szokásos piaci áron kell nyilvántartásba venni;

XVI.

A SZÖVETSÉG GAZDÁLKODÁSA

29.§

1.)   A szövetség a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt létesítő okiratában meghatározott tevékenységére fordítja.

2.)   A szövetség az államháztartás alrendszereitől - a normatív támogatás kivételével - csak írásbeli szerződés alapján részesülhet támogatásban. A szerződésben meg kell határozni a támogatással való elszámolás feltételeit és módját, az igénybe vehető támogatási lehetőségeket, azok mértékét és feltételeit a sajtó útján nyilvánosságra kell hozni. A szövetség által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetők.

3.)   A szövetség a felelős személyt, a támogatót, valamint e személyek hozzátartozóját - a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő juttatások kivételével - cél szerinti juttatásban nem részesítheti.

4.)   A szövetség bármely cél szerinti juttatását pályázathoz kötheti. Ebben az esetben a pályázat nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekből - az eset összes körülményeinek mérlegelésével - megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van (színlelt pályázat).

5.)   A szövetség váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki.

6.)   A szövetség:

       a) vállalkozásának fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel;

b)     az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást hitel fedezetéül, illetve hitel törlesztésére nem használhatja fel.

7.)   A szövetség vagyona a tagdíjakból, magán és jogi személyek felajánlásából, reklámköltségekből, - helyi önkormányzati és alapítványi támogatásból, valamint a szövetség vállalkozási tevékenységéből képződik.

Tartalomjegyzékhez....

XVII.

KÖNYVVIZSGÁLÓ

30.§

1.      A szövetség elnöksége igény szerint dönthet könyvvizsgáló megbízásáról. A szövetség könyvvizsgálója az lehet, aki az erre vonatkozó jogszabályok szerint a könyvvizsgálók nyilvántartásában szerepel.

2.      Nem lehet a szövetség könyvvizsgálója az a személy, aki

a)     a vezetőszerv elnöke vagy tagja,

b)     a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,

c)      a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást -, illetve az a)-c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója.

d)     A könyvvizsgálóval az elnökség köt szerződést.

3.      Ha a könyvvizsgáló gazdálkodó szervezet, meg kell jelölnie azt a tagját, vezető tisztségviselőjét, illetve munkavállalóját, aki a könyvvizsgálatért személyében is felelős. A könyvvizsgáló tevékenységét a hatályos jogszabályok alapján végzi.

4.      A könyvvizsgáló feladat- és hatáskörébe tartozik:

a)     Ellenőrzi és véleményezi a számviteli törvény szerinti beszámoló valódiságát és jogszabályszerűségét.

b)     Köteles megvizsgálni a legfőbb szerv elé terjesztett minden lényeges pénzügyi jelentést, hogy az valós adatokat tartalmaz-e, illetve megfelel-e a jogszabályi előírásoknak.

c)      Betekinthet a szövetség könyveibe, a vezető tisztségviselőktől, a felügyelő bizottság tagjaitól, illetve a munkavállalóitól felvilágosítást kérhet. Megvizsgálhatja a szövetség bankszámláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, szerződéseit.

d)     A könyvvizsgáló a szövetség ügyeiről szerzett értesüléseit üzleti titokként köteles megőrizni. A könyvvizsgáló a legfőbb szerv ülésén köteles részt venni. Ha ez szükséges, a könyvvizsgálót tanácskozási joggal a vezetőszerv, illetve a Felügyelő Bizottság ülésére is meg lehet hívni, illetve a könyvvizsgáló maga is kezdeményezheti ezen üléseken való részvételét. Ez utóbbi esetben a könyvvizsgáló kérelme csak különösen indokolt esetben utasítható vissza.

e)     Ha a könyvvizsgáló megállapítja, illetve egyébként tudomást szerez arról, hogy a szövetség vagyonának jelentős mértékű csökkenése várható, illetve olyan tényt észlel, amely a vezető tisztségviselők vagy a felügyelő bizottság tagjainak e törvényben meghatározott felelősségét vonja maga után, köteles a legfőbb szerv összehívását kérni.

f)        Ha a szövetség legfőbb szervét nem hívják össze, vagy a legfőbb szerv a jogszabályok által megkívánt döntéseket nem hozza meg, a könyvvizsgáló köteles erről a törvényességi felügyeletet ellátó szervet értesíteni.

5. Megszűnik a könyvvizsgálói megbízás:

a)     a legfőbb szerv döntése alapján visszahívással,

b)     a könyvvizsgálóval kötött szerződésben szereplő időtartam lejártával, törvényben szabályozott kizáró ok beálltával, illetve a könyvvizsgáló részéről a szerződés felmondásával.

c)     A könyvvizsgáló felelősségére, a könyvvizsgálóra vonatkozó jogszabályokban, illetve a Polgári Törvénykönyvben meghatározott felelősségi szabályok az irányadók.

Tartalomjegyzékhez....

XVIII.

NYILVÁNTARTÁSI SZABÁLYOK

31.§

1.) A szövetségnek a közfeladati cél szerinti tevékenységéből, illetve vállalkozási és sporttevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten tartja nyilván.

2.) A szövetség bevételei:

a)     A szövetség magánszemély pártoló tagjai havi 500 Ft tagdíjat, jogi személyiséggel rendelkező pártoló tagjai éves 30.000 Ft tagdíjat, a sportszervezetek (rendes tagok) éves 30.000 Ft tagdíjat kötelesek egy összegben fizetni;

b)     Az államháztartás alrendszereitől vagy más adományozótól közhasznú céljára vagy működési költségei fedezésére kapott támogatás, illetve adomány;

c)      a közfeladati tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel;

d)     az egyéb cél szerinti tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel;

e)     a szervezet eszközeinek befektetéséből származó bevétel;

f)        egyéb, más jogszabályokban meghatározott bevétel;

g)     a vállalkozási tevékenységből származó bevétel;

3.) A szövetség költségei:

a)   a közhasznú tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások)

b)   az egyéb cél szerinti tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások)

c)   a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások)

d)   a közhasznú és egyéb vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetett költségek (ráfordítások, kiadások), amelyeket bevételarányosan kell megosztani.

4.) A szövetség nyilvántartásaira egyebekben a reá irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni.

Tartalomjegyzékhez....

32. §

POLGÁRI ÉRDEMÉREM ALAPÍTÁS

Az Érdemérem alapításáról:

A Polgári Érdemérem a katasztrófa-elhárításban, életmentésben, vagyonvédelemben kifejtett rendkívüli teljesítmény révén szerzett elévülhetetlen érdemeknek a polgári és a civil társadalom által történő elismerése céljából alapított meg a Magyar Gyorsulási Szövetség közgyűlése. Az Érdemérem civil kitüntetés, melynek egyenruhán történő viselete a rendvédelmi szerveknél szolgálatot teljesítők részére kizárólag a felettes, vagy felettes szerv engedélye alapján lehetséges.

Az Érdemérem leírása:

Aranyszínű keretbe foglalt szélesedő sávú fehér kereszt hullámos szegéllyel. A kereszt közepén arany színű szegéllyel keretezett, fehér alapon fekete „ Polgári Érdemérem” felirat, közepén piros fehér zöld sávozással.

Az adományozás feltételei:

Az Érdemérem adományozható bármely olyan büntetlen előéletű magyar és külföldi állampolgárnak, aki kimagasló, példaértékű tevékenységével, munkájával segíti Magyarország polgárainak élet és vagyonvédelmét, életvitele, segítőkészsége, áldozatos munkája követendő példát mutat a polgárságnak, a felnövekvő ifjú nemzedéknek.

-         Az Érdemérem elnyerése nem életkor függő.

-         Az Érdemérem évente legfeljebb 30 személynek adományozható.

-         Az Érdemérem posztumusz adományozására akkor tehető javaslat, ha a javasolt személy kimagasló érdemeinek elismerését kizárólag halála akadályozta meg.

-         Az Érdemérmet a szövetség tiszteletbeli elnöke nyilvánosan adja át minden év október 4.-én az ajkai vörösiszap katasztrófa napján.

Javaslattétel:

Az Érdeméremre személyi javaslatot tehetnek magánszemélyek, civil szervezetek, érdekképviseleti szervezetek minden évben augusztus 20.-ig.

A javaslattételnek tartalmaznia kell a javasolt személy:

- nevét

- anyja nevét

- címét

- elérhetőségét (e-mail címét, telefonszámát)

- max. egy A/4 oldalas részletes indoklást

- a javaslattevő, vagy javaslattevők adatait

Elbírálás:

A beérkezett javaslatokat a szövetség tiszteletbeli elnöke által írásban felkért öt tagú bizottság bírálja el minden év szeptember 20. napjáig. A Bizottság a beérkező javaslatokat értékeli, majd az ajánlattétel előtt az Érdemérem kitüntetésre ajánlott személyeket minderről tájékoztatja. Ha a kitüntetésre javasolt a tájékoztatás kézhezvételét követő 15 napon belül úgy nyilatkozik, hogy az Érdemérem kitüntetést nem fogadja el és nem veszi át, a Bizottság nem fog ajánlást tenni. A Bizottság ajánlást tesz maximum 30 kitüntetendő személyről az Érdemérem tekintetében a szövetség tiszteletbeli elnökének.

Az Érdemérem átadása:

A szövetség tiszteletbeli elnöke az Érdemérmet nyilvánosan adja át. Az átadás időpontjáról és helyéről írásban tájékoztatja a kitüntetésre kerülő személyeket, azok javaslattevőit, valamint a médiát. Az Érdemérmen felül átadásra kerül az Érdemérem jogos birtoklását igazoló hivatalos oklevél is.

Az Érdemérem visszavonása:

Az Érdemérem visszavonásra kerül, ha a kitüntetett:

-         bűncselekmény elkövetése miatt jogerős bírósági ítélet alapján elmarasztalásra került,

-         jogerős bírósági ítélet alapján eltiltásra került a közügyek gyakorlásától,

-         Életvitelében, társadalmi megítélésében olyan negatív változás áll be, mely arra sarkallja a személyét javaslókat, hogy kitüntetésének visszavonását javasolják a szövetség tiszteletbeli elnökének.

Kitüntetettek nyilvántartása:

A szövetség az érintettek hozzájárulása alapján nyilvántartja a kitüntetett személyeket. A nyilvántartásban szereplő személyes adatok a kitüntetett nevén kívül nem nyilvánosak, azokat kizárólag csak a törvényben előírt esetekben, vagy az érintett hozzájárulása esetén lehet kiadni harmadik félnek.

 Tartalomjegyzékhez....

XIX.

BESZÁMOLÁSI SZABÁLYOK

33.§

1.)   A szövetség köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági jelentést készíteni. A közhasznúsági jelentés elfogadása a legfőbb szerv, a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik. Előkészítését a szövetség elnöksége végzi.

2.)   A közhasznúsági jelentés tartalmazza:

a)     a számviteli beszámolót, mely az éves beszámoló készítésének kötelezettségére, letétbe helyezésére és közzétételére vonatkozó számviteli szabályok alkalmazását nem érinti.

b)     a költségvetési támogatás felhasználását;

c)      a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást;

d)     a cél szerinti juttatások kimutatását;

e)     a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét;

f)        a szövetség vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét;

g)     a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót.

3.)   A szövetség éves közhasznúsági jelentésébe bárki betekinthet, illetőleg abból saját költségére másolatot készíthet.

4.)   A szövetség a közhasznú jogállásának megszűnésekor köteles az esedékes köztartozásait rendezni, illetőleg közszolgáltatás ellátására irányuló szerződéséből eredő kötelezettségeit időarányosan teljesíteni.

Tartalomjegyzékhez....

XX.

A SZÖVETSÉG MEGSZŰNÉSE

34.§

1.)       A szövetség megszűnik:

a)     Feloszlásának, valamint más társadalmi szervezettel való egyesülésének a közgyűlés által történő kimondásával,

b)     Feloszlatásával,

c)      Megszűnésének megállapításával.

2.)       Ha a közgyűlés kimondja a szövetség jogutód nélküli feloszlását, vagyonáról a közgyűlés dönt a feloszlásáról szóló határozatában oly módon, hogy megjelöli azt a közhasznú szervezetet, mely közhasznú szervezet működéséhez a szövetségi vagyont átruházza.

3.)       Ha a bíróság a szövetséget megszünteti, a fennmaradó vagyont a Nemzeti Sportszövetség rendelkezésére kell bocsátani.

4.)       A A szövetség végelszámolására – a 2011. évi CLXXV törvény alapján - a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény (a továbbiakban: Ctv.) rendelkezéseit, kényszer-végelszámolására a Ctv. 2012. február 29-én hatályos 116. § (3)-(6) bekezdését, 117. §-át és 118. §-át az e törvényben szabályozott eltérésekkel kell alkalmazni.

Tartalomjegyzékhez....

XXI.

ÉRTELMEZŐ ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

35.§

       A szövetség törvényességi felügyeletét a Legfőbb Ügyészség a reá irányadó szabályok szerint látja el.

1.)               A szövetség alapszabályában és egyéb szabályzataiban foglalt rendelkezések hivatalos értelmezésére a szövetség elnöksége jogosult. Az elnökség e jogkörében kialakított állásfoglalása – a közgyűlés és a felügyelő bizottság kivételével – a szövetség tagjaira és szerveire nézve kötelező.

2.)                A szövetség tagjai kötelezik magukat arra, hogy a sporttevékenységükkel összefüggésben egymás között keletkezett vitás ügyekben mindaddig nem fordulnak bírósághoz, vagy egyéb hatósághoz, amíg azt a szövetség hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szerve jogerősen el nem bírálja, és a rendelkezésre álló felülvizsgálat lehetőségét ki nem merítette.

3.)                Az alapszabály által nem érintett kérdésekben a PTK. idevonatkozó rendelkezései, a 2004. évi I. törvény sportszövetségekről, valamint a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény, valamint  a katasztrófák elleni védekezésről szóló jogszabályok rendelkezései az irányadók.

4.)                A szövetség közgyűlése minden évben megvizsgálja, fejleszti és kiadja a gyorsulási sportág biztonságos gyakorlásához, a biztonságos versenyrendezéshez, a sportág és a szövetség működtetéséhez szükséges szabályzatok, előírásokat, melyek az alábbiak:

a)     Igazolási és átigazolási szabályzat

b)     Sportfegyelmi szabályzat

c)      Általános rendezési szabályzat (ÁRSZ.)

d)     Rendezői feltételek

e)     Etikai kódex

f)        Műszaki és biztonsági szabályzat (MBSZ.)

g)     Sportbírói kódex

h)      Szakági kódex

i)        versenyszabályzat

5.)                Az alapszabályban és a sportág rendeltetés szerű működéséhez szükséges szabályzatokban, előírásokban megfogalmazott egyes kifejezések jelentése a gyorsulási sportágra vonatkozóan a STV. Értelmező rendelkezéseinek figyelembe vételével:

a)     kategória: a sportág gyakorlásához, a sportteljesítmény eléréséhez igénybe vett technikai eszközök osztályozása. A kategorizálás (különbségtétel) a jármű fajták eltérő építésmódja, teljesítménye, hajtása, stb. alapján történik, mivel a fair play eszméje megköveteli, hogy utcai autóval induló versenyző teljesítménye ne kerüljön összemérésre egy dragster, drag bike, hot rod, vagy utcai motorral induló versenyző sportteljesítményével. Erre csak az abszolút sportteljesítményt mérő handicap rendszerű megmérettetésen van lehetőség, mely szintén a gyorsulási sportág szervez része, de időeltolásos rajtoltatással kerül kompenzálásra a járművek teljesítménye közti időkülönbség.

b)     közterület: a mindenki számára korlátozás nélkül igénybe vehető terület, út, utca, tér. az olyan épület, építmény vagy a közterületnek sportrendezvény megtartása céljából lezárt része, ahová a sportrendezvény szervezője által meghatározott feltételek mellett bárki bemehet, vagy ott tartózkodhat. A gyorsulási sportrendezvények helyszíne nyilvános helynek minősül, tekintve hogy a sportrendezvény területére csak meghatározott feltételek mellett lehet belépni.

d)     osztály: a gyorsulási sportág gyakorlásához szükséges technikai eszközök kategóriának összessége.

e)   sportág: a versenyzők fizikai és/vagy pszichikai teljesítményét szabott távon mérő erőpróba, mely szervezetten, meghatározott játékszabályok alapján megy végbe, függetlenül a sportteljesítmény eléréséhez igénybe vett jármű fajtájától, vagy a közegtől. A különféle kategóriák versenye (pl. dragster, drag bike) mind a gyorsulási sportág szerves részét képezik.

f)    sportági szövetség: a sportági szövetség olyan sportszövetség, amely azért nem felel meg a STV. 20. § (4) bekezdésében megjelölt nemzetközi vagy a STV. 20. § (5) bekezdésében megjelölt belső feltételeknek, mert a gyorsulási sportág nem olimpiai elismert sportág és az IHRA nem az AGFIS tagja, így nem minősülhet szakszövetségnek. A sportági szövetség ennek megfelelően az Et., illetve a Ptk. egyesületi szabályai alá tartozó jogi személy, amelynek - a szakszövetséggel azonosan - csak jogi személyek lehetnek a tagjai.

g)  sportrendezvény helyszíne: az a nyilvános hely vagy a közterület meghatározott része, ahol a sportrendezvényt megtartják, és ahol néző tartózkodhat,

h)      sportrendezvény résztvevője: az a természetes személy, aki a sportrendezvény helyszínén annak időtartama alatt, valamint a sportrendezvényt megelőzően vagy követően másfél órával tartózkodik. A néző (szurkoló) résztvevőnek minősül,

i)   sportszakember: az a természetes személy, aki a KSH elnökének a foglalkozások egységes osztályozási rendszeréről (FEOR) szóló 9029/1993. (SK 1994. 1.) KSH közlemény szerinti szakképesítéssel rendelkezik, illetve a sportszervezettel munkaviszonyban, vagy polgári jogi jogviszonyban sporttevékenységgel kapcsolatban közvetlenül vagy közvetetten feladatot lát el. Sportszakember különösen a versenyrendező, a versenyellenőr , a választott tisztségviselő , a versenybíró, a sportorvos. A sportszövetség fegyelmi szabályzatában határozta meg, hogy a sportágban kik minősülnek sportszakembernek,

j)     versenyrendszer: az IHRA és a hazai sportszövetség által meghatározott szabályok szerint szervezett fizikai vagy szellemi sportteljesítményt mérő erőpróba. A bajnokság versenyrendszernek minősül. A versenyrendszer hivatásos, amatőr és vegyes (nyílt) rendszerű lehet. A gyorsulási sportág legmagasabb szintű sportteljesítmény mérő erőpróbája a Világbajnokság, a hazai legmagasabb szintű erőpróba a Gyorsulási OB. Magyar Köztársaság Kupa, mely minden évben megrendezésre kerül.

k)   versenyszabályzat: a gyorsulási versenyrendszer keretében folytatott sporttevékenységre és az ahhoz közvetlenül kapcsolódó szakmai tevékenységekre vonatkozó előírások rendszerbe foglalt összessége, amely a versenyrendszerben részt vevő sportolók, sportszervezetek, sportszakemberek általános és sportági kötelezettségein túlmenően tartalmazza a szövetség eljárásának szabályait is. A szövetség által megalkotott szabályzatok, előírások a szerzői jog védelme alá tartoznak.

2013. február 9.

Kurtyán Ferenc

Ügyvezető elnök

Bozsér Gábor

Alapszabály hitelesítő

Tartalomjegyzékhez....