Az állam, s sportolók és a sportszervezetek lehúzásának magasiskolája!

Le kell szögezni, hogy az MNASZ (Magyar Nemzeti Autósport Szövetség) a legkiváltságosabb társadalmi szervezet Magyarországon. Azon kevesek közé tartozik, melynek elnökségében a rendszerváltás óta szinte mindig vezető politikusok, vagy hozzájuk rendkívül közeli emberek adták egymás kezébe a "kamra kulcsot", így működése során sokszor felfedezhető, a törvény egy kikerülendő rossz, mely gátolja az anyagi javak megszerzését.

Olyan törvénysértések jellemzik működését, melynek már töredékéért feloszlattak más társadalmi szervezeteket, vezetőiket pedig jogi úton vonták felelősségre. De hát Magyarországon élünk. Egy jogállamban, a törvények mindenkire nézve egységesen kötelező érvényűek.

Az események időrendben.

1996. december 1.-én a sporttörvény nyomán kettévált a Magyar Autó és Motorsport Szövetség külön autós és motoros ágra, így jött létre a Magyar Nemzeti Autósport Szövetség (MNASZ) és a Magyar Motorsport Szövetség (MAMS) szervezete. Az idők során a sportjogszabályok változtak, de mindig meg volt a lehetősége annak, hogy az MNASZ az autósportban egyeduralmat tartson fenn. Pedig változtak az idők. Új sportágak jelentek meg, nem csak a technikai, hanem a fizikai sportok terén is. Ezek az új sportágak fejlődni akartak, és saját szövetség létrehozása után kiáltottak annak érdekében, hogy fejlődésük töretlensége megmaradjon.

2004-ben új sporttörvényt fogadott el a parlament, mely már a mai kornak megfelelően kezelte a sportokat. Lehetőséget adott a törvény az új, addig még nem ismert sportágak honosítására, saját szövetségük létrehozására. Voltak persze akiknek ez nem tetszett, hiszen eddig egyeduralkodóként eldönthették melyik sport érdemes a fejlődésre, és melyik kerül elsorvasztásra. Az új sporttörvény azonban törölt mindent ami hatályba lépése előtt volt, így törölte a szakszövetségeket, a versenyengedélyek kiadásáról szóló jogszabályokat, és minden egyéb kormányrendeletet, intézkedést, melyre addig a szakszövetségek a működésüket alapozták.

A 2004. évi I. törvény ezzel újraírta a sport működési rendszerét. Bevezette a sportág fogalmát, és mindent ennek rendelt alá. 2004. március 13. napján vált hatályossá a törvény, ezért minden addig szakszövetségként működő társadalmi szervezetnek újra meg kellett alakulnia.

A régi sporttörvény a 2000. évi CXLV. törvény hatályát vesztette 2004. március 12.-én, így 2004. március 13.-val már a 2004. évi I. törvény követelményei léptek életbe. A régi sporttörvény 2 szervezeti formát ismert el a sportban, a sportegyesületet és a sportági országos szakszövetséget. Az új sporttörvény pontosan megfogalmazta a sportszövetségek típusát, melyek a régi sporttörvényben nem léteztek.

A 2004. évi I. törvény 3 fokozatban jelöli meg a sportszövetséget:

1. országos sportági szövetség 28.§ (1)

2. országos sportági szövetség, szakszövetségi jogkörrel 28.§ (2)

3. országos sportági szakszövetség 20.§

A fokozatok közti különbséget a fokozat megszerzésének feltételrendszer különbözősége jellemzi. A sporttörvény alapján egyértelműen megállapítható, hogy sportági szövetség kizárólag alapítással hozható létre. Ezt igazolja a 28. § 1) bekezdés is, mely szerint egy sportágban csak egy országos sportági szövetség alapítható, de sportági szövetség nem csak országos jelleggel működhet. A jogutódlást azért zárja ki a törvény, mivel hatályba lépésével törlésre kerültek a versenyengedélyre, versenyrendszer üzemeltetésre vonatkozó jogszabályok is, így a 2004. március 13. napját megelőző időszakot nem lehet beszámítani  az országos  sportági szövetségi jogkör megszerzésének feltételeként.

A 2004. március 4.-i nyilvántartási adatmódosítási kérelem mellé az MNASZ nem csatolt alapszabályt. Ebből következően a 2003. január 25.-től hatályos alapszabálya alapján kérte az adatmódosítást 2. fokozatú, szakszövetségi jogkörrel rendelkező országos sportági szövetségre. A 2003. január 25.-én módosított alapszabály az új sporttörvény hatályba lépésével érvénytelenné vált, tehát az alapszabály hatálya és érvényessége 2003. január 25.- 2004. március 13.-ig tartott. Az MNASZ érvénytelen alapszabály alapján 2. fokozatú, szakszövetségi jogkörrel rendelkező országos sportági szövetségre kérte módosítani a nyilvántartási adatot. A sportszövetségi 2. fokozat megszerzéséhez különleges feltételeket támaszt a sporttörvény. Ezek közül két feltételt érdemes kiemelni, a legalább 100 fő versenyengedéllyel rendelkező sportoló és a 3 éves bajnoki versenyrendszer üzemeltetés kritériumot.

A 2004. évi I. törvény 3. § 1) bekezdés előírja, hogy a versenyzőnek a sportszövetség által kiállított, e törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő, a versenyrendszerben, illetve versenyeken való részvételre jogosító sportolói igazolvánnyal (a továbbiakban: versenyengedéllyel) kell rendelkeznie. Mivel az új sporttörvény hatályba lépésével hatályát vesztette az amatőr és a hivatásos sportolói versenyengedély kiadásának feltételeiről szóló 3/2001. (IV. 5.) ISM rendelet, valamint az annak módosításáról szóló 3/2003. (VI. 19.) GYISM rendelet, az 5/2002. (V. 8.) ISM rendelet és a 9/2001. (XII. 23.) ISM rendelet is, így a az új sporttörvény hatályba lépését megelőző, a 2004. március 13.-a előtti időszakban kiadott versenyengedélyek érvénytelenné váltak. Ebből következően a hiánypótló végzésben szereplő 28. § 2) bekezdés d) pontjában megfogalmazott követelmény nem teljesíthető, mert érvénytelen versenyengedéllyel nem lehet igazolni a 100 fő versenyengedéllyel rendelkező sportolót.

Az új sporttörvény 28. § 2) bekezdés e) pontja követelményként előírja, hogy az országos sportági szövetségnek legalább 3 éve folyamatos bajnoki jellegű versenyrendszert kell üzemeltetnie, csak abban az esetben láthatja el a szakszövetségi feladatokat. Mivel a hatályát vesztett régi sporttörvény az országos sportági szövetség fogalmát nem ismeri, nem tartalmazza így a 2004. március 13.-át (az új sporttörvény hatályba lépését) megelőző időszak nem számítható be a bajnoki jellegű versenyrendszer üzemeltetésébe. A versenyrendszer 3 éves folyamatos üzemeltetésének teljesítéséhez kapcsolódik a versenyengedéllyel kapcsolatos követelmény is, hiszen a 2004. évi I. törvény 3. § 1) bekezdés szerint csak azok a versenyzők vehetnek részt a versenyrendszerben, akik érvényes versenyengedéllyel rendelkeznek. Érvénytelen versenyengedéllyel a versenyző nem vehet részt versenyrendszerben, ezért a 28. § 2) bekezdés e)pontja szerinti versenyrendszer üzemeltetése az MNASZ kérelmét megelőzően lehetetlen volt. Az MNASZ a 2000. évi CXLV. törvény alapján nem sportági szövetségként volt nyilvántartva.

A 2004. évi I. törvény 28. § 2) bekezdés e) pontja a sportági szövetségtől követeli meg a 3 éves bajnoki versenyrendszer üzemeltetését, ezért az előzőek alapján a követelmény teljesítésére csak 2004. március 13.-át követő 3. évben, vagyis leghamarabb 2007. március 13. napját követően kerülhet sor, mivel az új sporttörvény hatályba lépése és a nyilvántartási adat módosítása között nem 3 év, hanem csak 4 hónap telt el.

Érvénytelen alapszabály alapján, valamint a törvényi feltételek hiánya mellett nem lehet kérni nyilvántartási adat módosítást, a kérelmet el kellett volna utasítani.

A bíróság nem vizsgálta a 28. § 2) bekezdés f) pontjának törvényi követelményét sem, melyet a végzés indoklása bizonyít. Még csak utalás sincs az f) pontra, vagy annak teljesítésére. Az f) pontban követelményként rögzíti a törvény, hogy a társadalmi szervezetnek szerepelnie kell az illetékes bíróság társadalmi szervezeti nyilvántartásában, és alapszabályán kívül rendelkezik az e törvényben és a külön jogszabályokban megállapított, a szakszövetségek részére kötelezővé tett szabályzatokkal. Az f) pontban rögzített követelmény teljesítése a legfontosabb a 2. fokozatú sportszövetségre történő nyilvántartásba vétellel kapcsolatban. Azért a legfontosabb, mivel a módosítást kérő MNASZ társadalmi szervezet az autósportágban szakszövetségi jogokat kívánt gyakorolni, ezért kérte az adatmódosítást. A törvény itt kifejezetten kitér az alapszabályra és a szabályzatokra, így azoknak meg kell felelniük a 2004. évi I. törvényben megfogalmazott elvárásoknak, vagyis érvényesnek kell lenniük.

El kell utasítani a nyilvántartási adat országos sportági szövetségre történő módosítását abban az esetben, ha a társadalmi szervezet kérelméhez nem csatolja, illetve nem pótolja az érvényes alapszabályt, illetve a szakszövetségi jogok gyakorlásához elengedhetetlenül szükséges szabályzatokat.
 

 A sporttörvény 28. § 1) bekezdés mondja ki azt a követelményt, hogy egy sportágban csak egy országos sportági szövetség vehető nyilvántartásba. Ennek a követelménynek a teljesítéséhez azonban pontosan meg kell határoznia a társadalmi szervezetnek az általa üzemeltetett sportág, vagy sportágak fogalmát. Ehhez az alapszabályban pontosan fel kell sorolni azokat a sportágakat, melyeket a társadalmi szervezet országos sportági szövetségként majd üzemeltetni fog.

Az MNASZ 2003. január 25.-én módosított alapszabálya „autó-gokart sportágak” gyűjtőfogalom alatt jelenített meg különböző sportokat. Gyűjtőfogalom alatt csak olyan sportokat lehet megjeleníteni egy gyűjtőfogalom alá tartozó sportágként, ha a megjelenített sportokat azonos játékszabályok és feltételek mellett lehet gyakorolni, ellenkező esetben a különböző szabályok alapján a különböző sportok külön-külön sportág alá tartoznak. Az alapszabályban, vagy a szabályzatokban melyek a különböző sportok biztonságos gyakorlását hivatottak biztosítani, pontosan le kell írni az adott sportág fogalmát, ellenkező esetben senki nem képes annak megállapítására, hogy egy adott sportágban működik-e már országos sportági szövetség, vagy országos sportági szakszövetség. Ez azért fontos, mert a 2. fokozatú országos sportági szövetségnek nem csak a saját sportága / sportágai versenyrendszer üzemeltetéséhez van joga, hanem ahhoz is, hogy más olyan sportágakban - melyek nem a hatáskörébe tartoznak - versenyzőket indítson, vagy versenyt rendezzen a más sportág sportszövetségének szabályzati betartása mellett. Ebből következően külön kell választani az alapszabályban az üzemeltetni kívánt sportágakat azoktól, melyeket csak gyakorolni kíván. Ennek figyelmen kívül hagyása azt eredményezheti, hogy a sportágak, sportok egy gyűjtőfogalom alá történő összemosásával olyan sportágak életébe tud működése során beavatkozni a szervezet, mely más országos sportági szövetség hatáskörébe tartozik.

Tényként kell kezelni, hogy a fentiekben kifejtett sorozatos jogsértés nem a véletlen műve, hiszen e halmozott törvénysértés tette lehetővé az MNASZ-nek, hogy mindenbe beleüsse az orrát. Olyan sportágak életébe avatkozott be 2004 után, melyekhez az ég adta egy világon semmi köze nem volt. Viszont megtehette, hiszen megvoltak a partnerei a jogsértés homályban tartásához. Hogy milyen érdekük fűződött hozzá, azt csak találgatni lehet. Ami tény, hogy működése során mindig vezető politikusok töltöttek be vezető pozíciókat a szervezetben, és minden olyan frissen alakult sportág életébe beavatkozott, melyben pénzt látott, vagy a látogatottság, vagy a kimagasló versenyzői részvétel miatt.

Keselyű módjára csapott le a frissen alakult önálló gyorsulási sportágra is, feszültséget keltve a versenyzők, rendezők között. jelentős működési zavarokat okozott a sportág működését, versenyrendszerét jogszerűen üzemeltető Magyar Gyorsulási Sportági Szövetség (MGYSZ) életében. Az MGYSZ 2008-tól több beadvánnyal élt az ügyészség, mint a törvényességi felügyeletet ellátó szerv felé, de a jogsértések ténye süket fülekre találtak. Ismét jogosan vetődik fel a kérdés, hogy az akkor már 4 éve érvénytelen alapszabály alapján, törvénytelenül működő MNASZ miért volt olyan kiváltságos az ügyészségnél, hogy a felügyeleti szerv a feloszlatás helyett a jogsértések homályban tartását választotta.

Tekintve, hogy a felügyeleti szervnél jogvégzett szakemberek vannak alkalmazásban, így érthetetlen, miként nem vették észre, hogy a 2004-es nyilvántartás módosítás törvénytelen, az MNASZ tényleges jogi helyzete egy egyszerű civil egyesület.

Az MNASZ annyi joggal rendelkezik a hazai sportág irányításban, mint a

Veresegyházi Asszonykórus.

Egy tisztességesen működő társadalomban már feloszlatták volna a szervezetet, visszafizettették volna a jogosulatlanul felvett támogatásokat Uniós pénzeket, felelősségre vonták volna mindazokat akik e fiktív országos sportági szövetségként történő működést lehetővé tették.