Mitől sportág egy sportág

A sporttevékenységgel kapcsolatban a legfontosabb jogszabály a 2004. évi I. törvény – Sporttörvény. A sporttevékenység fogalmánál a Sporttörvény alapvetően az Európai Sport Charta fogalom-meghatározásából indult ki. A sporttevékenységbe beletartoznak a szabadidősport legkülönbözőbb formái is, így tehát az alkalmilag (vagyis esetenként), illetve szervezetlenül (vagyis kötetlenül) végzett testedzés is. Ugyanakkor a sporttevékenység jelentős része szervezett formában (sportszervezetek keretében) valósul meg. Bármilyen sporttevékenység fogalmi eleme azonban, hogy meghatározott szabályok (ún. játékszabályok) keretében menjen végbe, ebből következően mindazon sporttevékenységet, melynek a feladatul - célul kitűzött sportteljesítmény elérését azonos játékszabályok, és előírások alapján gyakorolják, sportágnak nevezzük. A sportág szabályai, előírásai biztosítják az adott sportág biztonságos gyakorlását, a fair play szellemének megóvását, mely szabályok megalkotását a sporttörvény az adott sportág sportszövetségének hatáskörébe utalja.

Sem az Európai Sport Charta, sem a külföldi sporttörvények nem vállalkoznak arra, hogy tartalmilag meghatározzák, hogy mi a sport, illetve a sportot milyen sportágak keretében lehet űzni. Nem vállalkozik erre a magyar sporttörvény sem, mert ez nem lehet az állami jogi szabályozás tárgya. Az egyes országok történelmi hagyományai alapján a különböző országokban más és más minősül sportnak, a technikai fejlődéssel is új és új sportágak keletkeztek és keletkeznek (pl. repülősportok, az ún. extrém sportok is állandóan bővülnek). Magyarországon is jelentek meg eddig nem gyakorolt sportágak, ezek közé tartozik a gyorsulási versenyzés is. Egy sportág fogalmát az adott sportág nemzetközi szervezete teszi közzé fogalom meghatározással, szabályzatokkal, előírásokkal. A nemzetközi sportjog az adott sportág vonatkozásában ezt a fogalom meghatározást fogadja el. A gyorsulási sportág tekintetében az International Hot Rod Association (IHRA) üzemelteti a gyorsulási sportág legmagasabb szintű versenyrendszerét a Világbajnokságot, és mint a sportág nemzetközi szervezete tette közzé a sportág leírását.

Hot Rod

A "gyorsulási" versenyzés őshazája az Amerikai Egyesült Államok. Kialakulását a Hot Rod építés egyre nagyobb elterjedése alapozta meg. A sport eredeti neve Hot Rod, mely az idő múlásával egyre nagyobb népszerűségre tett szert világszerte. Világ szintű elterjedése során más-más név alatt vált ismertté a különböző nyelvjárásoknak megfelelően (pl. a Hot Rod versenyzést Magyarországon gyorsulási versenyzésnek hívjuk). A kezdetektől máig eltelt idő alatt a sport hatalmas fejlődésen ment át. A négykerekű járműveken kívül megjelentek a sportban az egyéb szárazföldi, vízi és légi járművek is, növelve a sport színességét és népszerűségét. A Hot Rod sportág (magyar nyelven gyorsulási sportág) az egyik legkülönlegesebb sportág, hiszen a megszabott sportteljesítmény eléréséhez bármilyen technikai eszköz alkalmazható. Ezeket a technikai eszközöket kategóriáknak (szakágnak) nevezzük, melyek a fair play szellemében külön alkategóriákra bomlanak. Az alkategóriára bontás alapját képezi a hengerűrtartalom, az üzemanyag, a hajtás, stb., mely egységesen alkalmazható az összes kategóriára az adott kategória technikai felépítésének függvényében. Súlyos tévhit, hogy a dragster és a dragbike versenyzés két különálló sportághoz tartozik. Mindkét járműfajta a Hot Rod (továbbiakban gyorsulási) sportág kategóriájába tartozik, mivel mindkét versenyzés fajtánál ugyanazt a sportteljesítményt kell elérnie a versenyzőknek, csak a feladat elvégzéséhez igénybe vett sporteszköz különbözik.

A gyorsulási versenyzés

A gyorsulás mint önálló sportág Magyarországon

A magyarországi jogrendszer egy addig nem gyakorolt sportág megalapításáról (feltéve, hogy nem tartozik az olimpiai sportágak körébe) csak általánosságban rendelkezik. A bevett jogi gyakorlat és értelmezés szerint az az addig nem gyakorolt sportág mondható megalapítottnak Magyarország területén, mely megalapító szervezetének bírósági bejegyzésében a bíróság rendelkezik a sportágról, és a megalapított szövetség sportszövetségi fajtáját a végzésben kifejezetten feltünteti. A bíróság 2006-ban fogadta el a gyorsulási versenyzést sportágnak a Magyar Gyorsulási Sportági Szövetség neve alatt, így Magyarországon az önálló gyorsulási sportág 2006.-óta létezik hivatalosan.

A sportág körüli vihar

Mint minden ami népszerű, e sportág is megvívja a maga csatáját nap mint nap az ügyeskedőkkel, bomlasztókkal, a pillanatnyi anyagi haszon, vagy a sportág hazai felügyeletének megszerzésére törekvőkkel szemben, akik csak az üzletet látják a sportág népszerűségében. E személyek persze képtelenek az együttműködésre, a jogkövető magatartásra, hiszen a céljuk nem ez. A szövetség az elmúlt években számtalan beadvánnyal, jogorvoslati kérelemmel élt az igazságügyi szerveknél a szándékos kártevések, jogsértő beavatkozások megszüntetése érdekében, de a jogos igény a látszatintézkedések, a hatályos jogszabályok félremagyarázásával teremtett helyzet miatt csak igény maradt. Jogi patt helyzet alakult ki. Egyik oldalon a gyorsulási sportág sportszövetsége, a másikon különféle érdekcsoportok akik a sportág feletti jogkörök megszerzésére, ha ez nem sikerül akkor a sportág feldarabolására kötöttek érdekszövetséget. Természetesen a jogi patt helyzet feloldható lenne, ha a magyar törvényeket mindenkire egységesen alkalmaznák, de ehhez a pártatlan bánásmód, az alkotmányos és törvényes jogok szellemében kellene eljárni, mely várat magára. Mindez persze csak annyiban érinti a szövetség jövőjét, létét, hogy közhasznú célkitűzéseinek megvalósítására lassabban kerül sor, hiszen nem csak a törvény által előírt feladatok ellátásával kell foglalkoznia (melyet az MGYSZ-től górcső alatt követelnek meg), hanem napi feladatként kell ellátni a kártékony, sok esetben hitelrontó megnyilvánulások kezelését a jog keretein belül. A szövetség munkáját, tevékenységét a jogkövető magatartás jellemzi, jogorvoslati kezdeményezéseiben a jogos igény érvényesítéséhez a jogerős végzések, a hatályos törvények biztosítják az alapot. Vélhetően, ha a jogszolgáltatást egyszer végre felváltja az igazságszolgáltatás szellemének megfelelő eljárásmód, akkor nem gátolhatja senki a szövetség alapszabályban, törvényben leírt feladatainak ellátását. Tekintve, hogy láthatóan e jogszolgáltatás magyar sajátosság, így a szövetség védi a sportág, tagjai, versenyzői érdekeit és fejleszti a sportot lehetősége, anyagi erőforrásai függvényében.

A sportág fejlődése

Az elmúlt években hatalmasat fejlődött a magyar gyorsulási sport. A versenyzők különféle típusokból épített "izomautókkal", "izommotorokkal" debütáltak a versenyeken, ezért a feltörekvő félben levő profi gyorsulási versenyzés megjelenése szükségszerűvé tette, hogy a sportág versenyein a járművek profi és amatőr kategóriákra legyenek szétválasztva. A színvonalas versenyrendezés magával vonta az állandó külföldi részvételt a hazai Országos Bajnokságon, így minden versenyen láthatták a nézők a lengyel, szlovén, horvát csapatokat, találkozhattak belga, osztrák, német, svéd versenyzőkkel. A technika, a járművek fejlődése magával vonta a szabályok, előírások szigorodását is, melyeket a szövetség közgyűlése minden évben felülvizsgál, ha kell módosít, követve a folyamatos fejlődést. Mivel a sportágnak nincs európai szövetsége, így célkitűzésként szerepel a megalapítás kezdeményezése, az abban történő tevékeny részvállalás. Évek óta már hagyomány jellegűen megrendezésre kerül hazánkban az EESLC (East European Street Legal Challenge) európai bajnokság, melyen szinte minden alkalommal rekordok születnek.